Keresés
Megnevezés
Terv azonosító
Tervező azonosító
Tervkategória
Hogyan tudok magányszemélyként számlaképes lenni?
2015. február 10.
A Planstore Kft. egy gazdasági társaság, csak az adóhatóság előírásainak megfelelő számlát tud befogadni. Az oldalon sokan a szellemi terméküket jelenítik meg amit magánszemélyként szeretnének értékesíteni. Az adóhatóság erre nyújt egy lehetőséget amit a mellékelt cikk foglal össze, és a cikk alján található APEH linkre kattintva elnavigál az APEH forrás oldalára. További információt az APEH információs vonalán tudnak nyújtani.: 00-36-40/42-42-42

Planstore

 Tájékoztató az adószámos magánszemély foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségekről

 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-törvény) 46. § (4) bekezdése szerint a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételből. Azonban ha a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az adóelőleg levonását, a kifizető azt nem tagadhatja meg.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) pont 1. alpontja szerint a Tbj. alkalmazásában foglalkoztatónak minősül bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat.

Abban az esetben, ha az adószámos magánszemély foglalkoztatására biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony keretében kerül sor, a foglalkoztató kötelezettsége a biztosítási jogviszony és az ezzel összefüggő járulékfizetési kötelezettség megállapítása, a járulékok megfizetése, illetve levonása, ezek bevallása és megfizetése. Tehát a foglalkoztatói kötelezettségek teljes köre terheli a foglalkoztatót, amely kötelezettségek megállapítása során a biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszonyra vonatkozó szabályok figyelembevételével kell eljárnia.

A járulékfizetési kötelezettség alapja, a fizetendő kötelezettségek:

Járulékalapot képező jövedelem [Tbj. 4. § k) pont 1-2. alpont]

  1. az Szja-törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,

  2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (jellemzően megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, illetve felhasználási szerződés alapján) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – akkor válik biztosítottá, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér).

I. Az adószámos magánszemély bevételéből a foglalkoztató nem állapít meg és von le adóelőleget:

a) A díjazás összege megalapozza a biztosítási jogviszonyt

Abban az esetben, ha az adószámos magánszemély bevételéből a foglalkoztató adóelőleget nem állapít meg és nem von le, a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontját kell alkalmazni, mely szerint, ha a munkavégzést nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapozza meg, a szerződésben meghatározott díjat kell járulékalapot képező jövedelemnek tekinteni. Az adóelőleg levonását kérő nyilatkozat hiányában – és ebből következően költségnyilatkozat hiányában – a kifizetőnek a jövedelemtartalom megállapítására nincs lehetősége, ezért ilyen esetben a szerződésben rögzített díj teljes összegét kell járulékalapnak tekinteni, és ennek figyelembevételével kell a járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni.

b) A díjazás összege nem alapozza meg a biztosítási kötelezettséget

Biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony hiányában járulékfizetési kötelezettség nem merül fel. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho törvény) 3. § (1) bekezdése szerint, abban az esetben, ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja törvény szerint az összevont adóalapba tartozó, az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után.

II. Az adószámos magánszemély nyilatkozata alapján a bevételből a foglalkoztató megállapítja és levonja az adóelőleget:

a) A díjazás összege megalapozza a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget

Járulékalapként az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett jövedelmet kell figyelembe venni. (A magánszemély bevételéből a nyilatkozat szerinti költséghányaddal csökkentett jövedelemrész.)

b) A díjazás összege nem alapozza meg a biztosítási kötelezettséget

Az Eho törvény 3. § (1) bekezdése szerint a kifizető az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után fizeti meg a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást.

Járulékmértékek

Amennyiben az adószámos magánszemély biztosítottá válik, a foglalkoztató 27 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A társadalombiztosítási járulékon belül a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.

A biztosítottól levont járulékok

A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke

  • kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 10 százalék,

  • magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2 százalék.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. (A magánnyugdíj-pénztári tagok esetében a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a magánnyugdíj pénztári tag részére juttatott járulékalapot képező jövedelemmel összefüggésben is 10 százalék mértékű nyugdíjjárulék levonása érdekében intézkedik a foglalkoztató.) 
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére csak a nyugellátás folyósítás szünetelésének időtartamára kötelezett, illetve munkaerő-piaci járulékot nem kell fizetnie.

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetében a magánszemély a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék megfizetésére nem kötelezett.

Forrás: APEH